A páratartalom mérés fizikai alapelvei
A légköri levegő bizonyos mennyiségű vízgőzt tartalmaz, melynek mennyisége helytől és időtől függően eltérő. Ez az úgynevezett páratartalom.
Csak úgy, mint egyéb anyagok, a levegő is csak korlátozottan képes vizet elnyelni. Ennek határértékét nevezik telítettségnek.
A telítettségi szint alatt a párás levegő szabad szemmel megkülönböztethetetlen a száraz levegőtől. A telítési határérték felett azonban, a felesleges víz látható formában, apró vízcseppek (kondenzáció) formájában kicsapódik. Így keletkezik a köd.
A páratartalom telítettségi értéke
A levegő vízfelvevő képessége hőmérséklet függő. A melegebb levegő több nedvességet tud felvenni.
Úgy képzeljük el a levegőt, mint egy szivacsot, ami hőmérséklettől függően változtatja vízfelvevő képességét. 0 ° C-on a szivacs 4,8 g vizet képes elnyelni (ez a 100%-os páratartalom). Ha 4,8 g-nál több vizet szív magába a szivacs, akkor az elkezd csöpögni. Ha a szivacs 2,4 g vizet tárol magában, akkor ez 50% - os relatív páratartalomnak felel meg 0 ° C-on.
Így például 20 ° C-on a szivacs 17,3 g vizet képes tárolni, azaz a szivacs 100%-os relatív páratartalma 17,3 g víz. Ha a szivacs 2,4 g vizet tárol 20 0 ° C-on, akkor ez kb. 14%-os relatív páratartalomnak felel meg.
Figyelje meg: Ha a hőmérséklet esik, a relatív páratartalom nő – ugyanolyan víztartalom mellett.
Please note:
If the temperature drops, the relative humidity increases (at the same water content)!
A páratartalom mutatószámai
Abszolút páratartalom
H3>
Abszolút páratartalom (fabs) számítása: a levegő víztartalma grammban, osztva a kérdéses levegő térfogatával.
Általában az abszolút páratartalmat g/m³-ben adják meg.
Relatív páratartalom
H3>
Relatív páratartalom meghatározza, hogy a vizsgált levegő nedvességtartalma hogyan viszonyul a maximum lehetséges abszolút páratartalomhoz.
A relatív páratartalmat százalékban adjuk meg.
Maximális páratartalom és harmatponti hőmérséklet
H3>
adott hőmérséklet maximális lehetséges abszolút páratartalma (fmax). Amikor adott hőmérsékleten a levegőben lévő vízgőz parciális nyomása ugyanolyan nagy, mint a víz telítettségi páranyomás, akkor beszélünk 100%-os relatív páratartalomról.
Ha a maximális páratartalom túllépi ezt, akkor a vízgőz kicsapódik, kondenzálódik, vízcseppek képződnek. A telítettségi páratartalom egy abszolút páratartalom és g/m³ -ben adják meg.
A harmatpont hőmérsékletet úgy definiáljuk, mint azt a hőmérséklet, amelyen 100%-os a vízgőztartalom a levegőben, azaz 100% a relatív páratartalom. Ez azt jelenti, hogy a vízgőz nyomása megegyezik a telítettségi gőznyomással. A harmatpont hőmérséklet, tehát egy olyan paraméter, amely az aktuális hőmérséklettől függ.
A harmatponti hőmérséklet meghatározható a környezeti hőmérsékletből és a relatív páratartalomból, míg a relatív páratartalom kiszámítható a környezeti hőmérsékletből és a harmatponti hőmérsékletből. Továbbá, az abszolút páratartalom is kiszámítható ezekből az alapértékekből.
A természetben a kondenzálódó vízpermet harmat csapadékként jelenik meg a szilárd testek felszínén. Az emberek általában az alacsony vagy közepes, kb. 30 % - 65 % közötti relatív páratartalmatéreznek komfortosnak.
Állítsa be a megfelelő relatív páratartalmat!Találja meg az Ön számára legmegfelelőbb Testo páratartalom mérő műszert!